mediaplayer

avagy randi

Ma találkoztam egy nővel, csak nem jött el.

avagy Barátom, Balázs

Barátom, Balázs: részeg. Mikor részeg, percek kérdése csupán hogy felszínre hozza óvott burokban kultivált lappangó-nyomasztó, konstans-kedves kételyrendszereit, melyek gyanakvásom szerint kizárólag a nyers humánlétélmény silány, hatékonytalan pozicionálása révén kenődnek az egyébként profánul megélhető és bárhová magaddal vihető ősmagány lelketröhögő falára, és invitálnak így a titOkos szorongás csatornáinak bősz működtetésére - melyek Ordas Cimborájául alkoholon, drogon, alignőn és vásott hermafordítván kívül más kommoditás aligha szegődhetn-őő-k. Ja, de mégis: valaki, aki kész meghallgatni téged, hátha segíthet. Ez vagyok én, mikor Balázs részeg, ez vagyok én, mikor Balázs Skype-ra hív.

Balázs kényszeres önhipnózisok mániákusa, és ki elmulasztja felismerni az ő látóterét szennyező Setét Függönyök létét és tételes mozdíthatatlanságát, azt Balázs intellektuális analfabétának deklarálja, ALAS!, elmulasztja felismerni hogy jelen idő szerint ő maga az kire egyfajta analfabétizmus, mégpedig a spirituális analfabétizmus pállot ígérete les, egyébként sunyva, nyákosan, fonnyadtholdvilágnál. Ez egy radikális kijelentés, mely mellett sem szó, sem szósz nélkül nem mehetn-őő-k el, éppen ezért nem is fogjuk ezt tenni. Ám hogy megvizsgálhassuk, vajon mimód formálok jogot egy ilyen kaliberű észlelés megajánlására, bele kell néznünk Balázs fejébe, amúgy tiszta erőből.

an anagram poem

I'm daft prattler on lose,
prattler of idlest moan,
deaf trollop's merit-ant,
distort-repellant foam.

Adopt, tallest informer,
slim, retard poof-talent,
an ill-fated Top Stormer -
Prattler of Model Saint.

Top Demon flatters Liar,
Damn-fool Letter-Rapist,
Fat, idle patrol monster,
Fatal splendor to merit.

Patterns alert dim fool,
formatted, polite snarl -
tolerant platform dies -
Poll of Terminated Star.

Talent fools trip-dream,
Top-retard, ill-fame Snot,
Soft, rapid reallotment,
Term-pitfalls adore Not.

Deftest patrol in Moral,
spoiled Talent from Rat,
Fine Mad Prattler's Loot:
transformed 'till a Poet.
 

avagy Csináldmagad Fájdicsili

EFT Kopogtatós Meridián Terápia, hozzáférhető a Végső Szar Állomás után egy megállóval.

Hozzávalók:

- legalább egy darab érzelmi trauma

- hatvanhét kiló szkepszispótlék

- jól pozicionált lelkesedés

- meridiánpontok kopogtatására alkalmas csápcsúfolatok

(gyékákezek)

EFT = Emotional Freedom Techniques.

Az angoltalanított Wikipedia szerint Gary Craig találta ki a 90-es évek közepén, stresszoldás és emocionális stabilitás megkonstruálása gyanánt. A szint a következő: leforgatod magadban az érzelmi traumádat megjelenítő "múvit", rátapintasz - persze tökre metaforikusan - a film fő működtető erejére, mely gyaníthatóan ippeghogy egybeesik a trauma gravitációs pontjával is, majd a következőket mondod:

"Bár még mindig látom a felénk robogó fényszórókat és hallom az utastérben a rémült sikoltozást és már pereg a film a nagymama szederlekvárjáról és az injekciós tűvel belopakodó Gusztáv bácsiról, de mélyen és profánmód vallom, hogy szeretem és elfogadom magam."

Persze a szöveg csak egy példa, ebben az esetben mondjuk egy nő nem tudott feldolgozni egy autóbalesetet. A tsel az, hogy miközben szembesíted magad a trauma emlékével, megkopogtatsz magadon bizonyos meridián pontokat. Nem találod, kis hamis? Na nem ott van ám, csak hitted-remélted. Először az egyik tenyér élét kopogtatod a másik lepényelfogód négy előreszegezett ujjával, és közben mondod a sztoridat.

"Bár még mindig látom a felénk robogó fényszórókat és hallom az utastérben a rémült sikoltozást és már pereg a film a nagymama szederlekvárjáról és az injekciós tűvel belopakodó Gusztáv bácsiról, de mélyen és profánmód vallom, hogy szeretem és elfogadom magam."

Addig kopogtatsz, amíg mondod a szöveget. Majd - kopogtatsz tovább, immár más helyen. Jön a szemöldök teteje, tetszőleges szemöldöké. De persze a saját búrádon, Ágoston. A szemöldököt ér két ujjal is kopogtatnod. Miután végeztél ezzel a privátmantra rebegése közben, a szem szélét veszed célba, azt a részt, ahová a nőanyagok és eseti símélek az arcpirosítót kenik, de ezt mi nyomorult férfiak nem látjuk, csak azt, amikor már kész. Jójó, lehet transziknak is.

(Kapcsolódó: ma felmentem egy csetre, és találtam egymás után két transzvesztitát. Az egyik még jól is nézett ki, ami különösen ijesztő lehet. Persze később derült csak ki hogy ők transzvesztiták, addigra már mindent meg akartak velem osztani, including kispárna opciószerűen elvihető mesegombákkal. Sokat ígérő hónap, nem vitás, sokat ígérő.)

A szemszél után jön, mi több: jövődik a szem alja. Az alsó szempillasor alatt pár centivel, szintén zwei stühhe ujjal, szintén a mantra valóságraszabadítása közben.

Most add hozzá a békafityulát. Ja ne.

Eztán következik az orr és felső ajak közti rész, minden más kritérium változatlan: kopogtatás, rebegés.

Most az áll jön, hasonló procedúra keretében, majd ökölbe szorított kézzel kopogtatod a szegcsontot, végül pedig a hón alatti régiót angyalcickóbimbó magasságban. Ugye nem is olyan vészi? A végére jó fog lenni neked. Elhitted?

Amiért ezt az egészet írom, az a röhögés. Kiröhögöm ezt a technikát és itt van hogy miért:az egész módszer a probléma tagadására épül, azaz annak regressziószerű ismételgetésére, hogy az elszenvedett trauma ellenére is képes lehetsz létrehozni egy olyan bioprogamot mely kész elfogadtatni magad a Next-to-Ultimate Döntőbíró: önmagad előtt.

Nade hahaha és hohohó!

A trauma éppen azért az, mert nyitófázisában természetesen feldolgozhatatlan. Különben nem lenne trauma, hanem csak holmi stock-bosszúság, mint egy-két kezsöl neutronbomba kedvenc űrstratégiádban. A decens traumát nem lehet elfogadni, csak tagadni. De attól még van és vanik. Éppen azért az, ami. De akkor hogyan szabadulsz tőle? Az egyetlen mód a good old mégiscsak-szembenézés, trasztmí, Anakin. Az érzelmek elnyomásától válnak az emberek depresszívvé, a környezetünkkel és így magunkkal szembeni egyetlen tisztességes protokoll így az marad, ha nem tagadjuk azt a fájdalmat, ami éppen: van. Warning: - ejtsd: Vónin': - ez nem a trauma reklámozását és lelkes körbeteregetését jelenti, hanem a hatékony kezelésére irányuló akarat hathatós bemérését és mielőbbi megformálását.

Hogy egyáltalán megtaláltam ezt a technikát, az egy friss kidobódás következménye. Persze nő által. Nevezzük Edinának, de csak mert tényleg ez a neve. Természetesen a legnagyobb Ősnő. Namost ezt kéne mondagatnom meridiánkopogtatás közben:

"Bár Edina elhajtotta az ülepemet, mélyen és profánmód vallom, hogy szeretem és elfogadom magam."

A végén jót röhögtem és tudtam hogy elkerülhetetlen lesz e cikk megírása a Nemzet okulására. Merthiszen micsoda hazugság. Közvetlenül elhajtás után nem lehet funkciód önmagad szeretete és profán elfogadása. Önmagad profán újrainventálása a cél, bébi. Azt akarod elfogadni és szeretni, akit dobtak? Ugyehogyugye. Joe Rogan UFC kommentátor mondaná az első sorból hogy ez "big pussy"-ság. De akkor hol itt a gyógyulás?

Itt one:

"Bár Edina elhajtotta az ülepemet, mélyen és profánmód vallom, hogy attól még ő az a nő akivel a legszívesebben beszélgetnék."

Ha magaddal nem vagy őszinte, kivel lehetsz? Kulcsszavunk: honesty. Keresd ki. "h"-nál vanik.

Durván megfáztam és nem tudom, ilyenkor nem amorális e olyan buliba menni ahol én is ott vagyok.

avagy kérdésem Elie Wieselhez

A Nobel Békedíjas Elie Wiesel jött, látott és beszélt. Mondandójában szerintem éppen elegendő ízlésesen tálalt gondolatcsemege volt ahhoz hogy a képernyő mögül szavait kukkantó - képernyőzavar - érdeklődők kísérletet tehessenek esetleges, egyébként markánsan sajnálatos politikai- és/vagy rasszelfogultságaik fékezésére, avagy örömteli búcsúztatásukra. Nade Matildka, már rám ne pöccintse a cigarettavég után a duplaikszet, nem a szokásos álfelvilágosult maszlagot óhajtom elrejteni jóltopologizált melltartójában. Promisz. Kuitás.

Az antiszemitisztikus gondolatmodellek észleléseim szerint szuggeszciókból építkeznek, válnak sztereotípiákká és csak ritkán kerülnek ütköztetésre mindazon benyomásszövetek "ekcsüel" - hah! - szellemi gazdatestjeivel, kiknek pedig lehetőségük adódhatna a szuggeszció opciószerű leleplezésére. Érted? Ha igen,olvasd el az utóbbi mondatot újra, hátha mégsem. De ha tényleg nem, akkor itt van Tesco Gazdaságosban, hogy az overallos Calgonos faszkalaphalmaz is értse: Ha már eldöntötted hogy antiszemita, SŐT!, BÜSZKE antiszemita vagy, akkor nem fogod meghallgatni Elie Wieselt, hiszen teljesen világos számodra hogy ittlétének funkciója nem más mint világuralmi agendájának hipnotikus propagálása hazai szelídbirkák iszonyú örömére kik még hajbókolnak is sziluetturuknak, megejtően ébertelenül - csak a te kedvedért, Ábrándos Nyenyecskő: (h)ébertelenül - az egyenlőséget hazudó, ám számodra egyértelműen megmutatkozó szuperioritástudat felől. Ha nem csalódom epikusat, akkor ezek a kapcsolódó sztereotípiák, de ÁLLJ!

A sztereotípia nem szitokszó. A Csintalan, az igen, egy ideje az már az. De a sztereotípiák valójában nem söprendőek le csak úgy kezsöl mód a stóláról. Mertmivel: a sztereotípiának funckiója van, mégpedig, a cáfolatért kiáltás üdvös funkciója. Mielőtt elkezdtem írni ezt a cikket a kezemmel, találtam ezt a cikket Tóta W. Árpádtól, és meglepetten tapasztaltam hogy Bayer Zsolt zsidózós rantjére Tóta W. parodisztikus módon reagál, tehát megrajzolja magát gonosz, kapzsi zsidónak aki mérhetetlen tőkeéhségében még azt sem bánja, ha profithalmozása következtében rombadönti a világgazdaságot. Ezzel nekem bajom van. Mégpedig az, hogy ez nem ad hozzá semmit a Tárgyhoz, ami jelen esetben egy újságíró rant-je, Tóta W. csak megnagyítozza, de nem látok érveket arra nézve hogy Bayer Zsolt hol nézi be a kottát. És erre a rámutatásra szerintem szükség van.

Mert Bayer Zsolt szerintem tényleg simán azt hiszi amit ír, és amit a Tóta W. parodisztikusan lefest with bigessz nagyító on top. A bioprogramként kultivált antiszemitizmus építőkockái benyomásom szerint IPPEG az ilyen észlelésegyüttesek nyomán szökkennek mintegy: SZARba, haha, nem hagyhattam ki. Tehát ez egy komolyabb cucc, mert szerintem éppen a kérdést illető Lényegről szól. A kérdést illető Lényeg pedig nem más, mint

a Sztereotípia Maga

hiszen az antiszemita valóságcsatorna csipszes csekkolója gyaníthatnó-ók, éppen a sztereotípiák mentén vélelmezi azt, amit. Tehát ez az az ütközési felület, amit érvkészletként bedobhatónak találhat ha meg kell védenie konvikcióit, és ezért tűnik számomra sarkalatos kérdésnek hogy milyen viszonyulást villant Elie "The Man" Wiesel a széles körben elterjedt antiszemita toposzokhoz. Mint ilyen, sajnálkozásom foka leírhatatlan hogy a tegnapelőtti eseményen Elie Wieseltől senki sem és senki se nem kérdezte meg, amit most majd én itt, erre vanik ez az egész cikk. Balog Zoltán remekelt mondjuk, azt mondja, mindenkinek örülnek, akik tisztességes szándékkal jönnek. Notifikáljad, lávör: a kijelentésben ott van a kígyóisztikus sugalmazás, hogy nem vagyunk mi ám biztosak ám mi abban hogy a te szándékaid azok tisztességesek ám, résen, ott vagyunk, ám mi ám. Döbbenet hogy képtelen nem telefingani a szobát a csávó.

Naszal. Tudom, hogy a hazai idegennyelvbeszélés kultúrája - hát még az anyanyelvi, mi? - egység helyett a kétségbe (r)ejt, ezért lefordítom neked fenti, képesített kérdésemet, Kedves Ábrándos Nyenyeckő. Ezt kérdezem Elie Wieseltől:

Helló Elie Wiesel Úr, kérem ossza meg véleményét az antiszemita sztereotípiákról.

Egy autentikus véleményt akarok hallani erről, és szerintem az övé elég autentikus lenne. Olvastam egy 2002-es gondolatot az embertől, ami elég jó szerintem. Azt mondja, hogy az antiszemita még meg sem született embereket is gyűlöl. Már előre. Az észlelés nagyon pontos, de tudom, mit mondana az antiszemita. Azt, hogy: najójó, de AZ a poronyt sem lehet más majd mint AZOK, MERTHISZEN. És innentől, ebben a körvonalazott valóságban ugyanúgy érvényesülhet a többi sztereotípia. Tehát érdekel ez a cfhuccfh, - legközelebb esernyőt is köpök - de főleg az, hogy mit mondana Elie Wiesel. Nem tudom, hogy ma válaszol e kommentben, de a lehetetlent máris magunk mögött tudhatjuk.

Tsókollak!

an anagram poem

Bleeding, frighten ornate snake thief,
Feeble of this threatening darkening,
Offend the sneakier, inelegant bright,
Frighten obeisant, enlightened freak.

An infantile, bothered geek frightens -
Fiendlike beginners threaten fat hog,
Better freaking on the Fiendish Angel,
Fine beginners, the Gnatlike Hatred of!

Fake, light-fingered Bonnie threatens,
Better sneaking filth, deafening Hero,
Keen, frightenable Nerd of Hesitating -
Frightenable kind threatens fine ego.

avagy na-Postal?

avagy egy Heti Hetes Szereplőlamentáció

Farkasházy Tivadar szuperprodukciója az, hogy nincs neki. Funkcionális-, kövér ígéreteket duruzsoló életélménykéjenc, tudományos szemlélő és kultúrális iránytűaspiráns, kinek személyes tragédiája hogy a hőn áhított romlatlan figyelmet az erre alkalmas eszközök hozzáférhetetlensége miatt képtelen maga köré gravitálni.

Teddy bébi félreértéseken alapuló, írott bohózattoposzaival, kozmikus ívű érdeklődésre számot JOGGAL és rigorózusmód tartó életélményvillantásaival valamint markáns míveltségélményének szertelen kedvvel történő körbeteregetése révén negyvenkilencből kétszer képes magát cukormentes szórakoztatófaktóriálissá erőszakolni, de csak azért, mert a többiek által tartott tükröket leleménye van eszközként alkalmazni. A tükröket tartják a többiek lelkesen, hát persze, hiszen ők is dolgozni jöttek. Teddy életélménysatírozásainak főbb elemtípusait egy erre használatos, Farkasházy Tivadar Történetgeneráló program is kiadhatná. Ilyen szövegcsonkocskák az építőlemek, hogy:

- aki ismeLte PavaLotti haLmad-unokatestvéLének Légi szobatáLsát -

- és szembe jött velem -

- kéLdem tőle: "az űLuzató?!" -

- kideLült hogy nem a Mimi az -

- és talált egy Calavaggio autogLamot -

- vele fogtam kezet -

- belehányt a Mimi ölébe -

- és megint -

- ott volt Obama -

- de nem láttuk -

- őt én ismeLem -

Tivadar többnyire másféldimenziós kivitelben ráduszított életélménybeszámolói - ebből az EGY a Teddy hangja, a FÉL pedig az, amiről beszél - pontosan fele annyi ideig érdemesek odaadó figyelmedre, mint ameddig tartanak. E légüres időtér viszont titkos-, sőt titokos játékra csábít, melynek neve: hajlandó vagy e beprodukálni a szemkörnyéki tikket Teddy aktuális műsorának tizedik percében? Köszöntsd ugyanakkor az üröm mellett beájult öröm poézisét, lelkes televíziónéző, és mondám hamarost, hogy miért.

avagy H1N1 vagy nem H1N1

avagy Mivankisfiam?

Havas Henrik 2.0-ás változata a minimális erőkifejtés eredményeként realizált Havas Henrik, ami pontosan annyi, az és aki, AMENNYI, AMI és AKI miatt mind a navigációs pontként detektálható médiafosszília rajongóinak, mind pedig a vele ellenszenvezőknek van miért a fent megajánlott oldal addiktidiótáivá válniuk. Majd ha engem linkel a Havas, akkor jön az Apokalipszis Ötödik Lovasa és Annak Neve: Mik... mik.. mik... tsudát. Annak neve: NI!

Epikus

Jesus just left Chicago and he's bound for New Orleans. Well now, Jesus just left Chicago and he's bound for New Orleans. Workin' from one end to the other and all points in between. Took a jump through Mississippi, well, muddy water turned to wine. Took a jump through Mississippi, muddy water turned to wine. Then out to California through the forests and the pines. Ah, take me with you, Jesus. You might not see him in person but he'll see you just the same. You might not see him in person but he'll see you just the same. You don't have to worry 'cause takin' care of business is his name.

music by ZZ Top - Billy Gibbons, Dusty Hill & Frank Beard