avagy Mivankisfiam?
Havas Henrik 2.0-ás változata a minimális erőkifejtés eredményeként realizált Havas Henrik, ami pontosan annyi, az és aki, AMENNYI, AMI és AKI miatt mind a navigációs pontként detektálható médiafosszília rajongóinak, mind pedig a vele ellenszenvezőknek van miért a fent megajánlott oldal addiktidiótáivá válniuk. Majd ha engem linkel a Havas, akkor jön az Apokalipszis Ötödik Lovasa és Annak Neve: Mik... mik.. mik... tsudát. Annak neve: NI!
Havas Henrik vegytisztán iróniamentes és egyébként teljesen ritka szuperképessége az itt most közhelyként elvállalandó élettapasztalat nyomán révbe ért emberi természetesség, e szuperképesség pedig pontosan az a gravitációs erő, mely lusta-vagány profizmust ontó integritással adja a Te Részedre az újra csak lusta-vagány profizmust, melyet egyáltalán nem utolsó sorban Havas Henrik maróan hiteles nyershúskarizmája ad el. Ha pedig megkérdőjelezed Havas Henrik nyershúskarizmáját, akkor epekedve várom hogy lenyomd őt és elhihessem hogy elvesztett ellened egy ütközetet.
Hát hű. Így implódál magába és kínál benyomásom szerint optimista irányultságú néplélekformáló ambíciókat az internetesített Havas Henrik immár perzisztens és egyébként (további) közéleti fekélyesedést nem okozó elérhetősége, ahol a tartalomfogyasztásra invitáló fő faktóriális nem is lehetne más mint a Havas Henriktől elvárható mód abilityből villantott mindenhezhozzászólnitudás lezseren természetes és természetesen lezser megajánlása. Figyelem: attól hogy valaki lezseren természetes, még nem jelenti, hogy nem utálhatod. Havast utálói pontosan azért utálják, mert.
Utálni valakit valami-é-é-é-ért?
Nem minden gondolat érdemes a kifejezésre, - lásd kapcsolódó kiváló cikkemet külföldiül - a Havas Henrik 2.0 egyik érdekessége viszont pont az, hogy a tartalmakban benne marad az is, ami egyébként nem sokkal relevánsabb mint az az ásítás, amibe végül bele sem kezdtél. Kis bohó rezdülésfolyamok mikor a Tanúr Úr a néző számára szerintem 10-ből 9-szer markánsan irreleváns életélményeit hivatkozza, vagy perceken át hallgatod ahogy várakozásfaktort növel benned, hogy aztán egy tökéletesen sekélyes/súlytalan politikai állásfoglalást tegyen slusszpoén helyett, csak hogy egy random újságíró, avagy holmi blogger söpredék nyomorult valóságélménye felett hüledezhessen egy veszélytelen kűrt. És az én idevágó sllusszpoénom? Itt van: megteheti.
