Negatív elfogultsággal közelíteni egy jelenség vagy személy felé a kitűnő energia pocsékba molesztálásával egyenlő, hiszen a tudományos szigor vigyázó (persze metaforikus és árgus) szemei előtt is levezethető a tarthatónak tűnő felismerés, hogy a negatív elfogultság szükségszerűen lusta, közönyös szellemi magatartást dícsér és követel. Ez elengedhetetlen beléptető körülmény ahhoz, hogy a negatív elfogultság göcsörtös koponyányimonyókja - aki különben itt van:
- egyáltalán sunyi mód helyet pucolhasson magának egy akkor még gyanútlan psziché tölthetetlen terében. A pozitív elfogultság szerintem nem sok vizet zavar, talán leszámítva azokat a szerencsétlen gyerekeket, akiket porontyaik Istenáldotta tehetségeit illetően tökéletes aránytévesztésben leleddző szüleik mindenféle tehetségkutató versenyekre panamáznak be. Én titokban persze jót röhögök, de ha valaki nyilvánosan is, az a zsenge korú szereplőre alig hiszem, hogy kedvező hatást gyakorol. A mediaplayer.blog.hu szubjektív politikai megmondóperiodika elfogult elfogultságellenes villámkampánnyal búcsúztatja a 2007-es esztendőt - s tesz így rögtön a javallott, hálált klikk után.
Feltételezés: Csak azzal kapcsolatban lehetünk képesek negatívan elfogultnak lenni , amiről kb. halavány lila gőzünk nincs, így a jelenség nyugodt körülmények között rokonítható az előítéletességgel.
Indokolás: mert hiszen biza', ha van mégiscsak ám, mármint valamiféle lila gőzünk, legalábbis védhetőnek tűnő véleménykezdeményünk az adott jelenségről, amit pedig oly kényelmes lenne a negatív elfogultság mögül szemlélni - Csókolom, azt az akciófigurát kérem, amit az előbb leszaroztam - úgy már a minimális informáltság birtokában kapásból sansz nyílik az adott jelenség analízisére, egyszersmind elzárulnak, elvesznek az éltető csatornák az egyértelmű közöny, és lohasztó szellemi lustaság jellemezte negatív elfogultság körül.
Vád: A napokban azt mondotta egy barátom, hogy szívesen olvassa a mediaplayer.blog.hu szubjektív potikai megmondóperiodikát, de szerinte nem vagyok annyira elfogulatlan, mint gondolom. Ez rettentőbb "capász" volt számomra, minha egy egérnek hiányoznának elől a fogai. (Azt ugyanis felesleges is lenne bizonygatnunk, hogy az rettentő nagy "capász", ha egy egérnek hiányoznak elől a fogai.)
Függelék:
Azok az emberek, akik kimentek tüntetni nemrég, és megmutatta őket a Fridiúr, hát, szerintem ők az elfogultak, az ellenzék viselkedésének a kritikája pedig, úgy vélem nem jelenti azt kapásból, hogy egyébként mindennel teljesen jó vagy, amit a kormányzati oldal csinál, avagy éppen nem is csinál. Azok a tudatleoltott emberek ott tényleg semmilyen információval nem rendelkeztek azzal kapcsolatban, hogy voltaképpen miért is tüntetnek, kivéve persze a Fidesz ellenpropagandájának tudatszennyező elemeit. Könyörgöm, az ürge megakadt lemezről, egyébként ily módon is hibátlanul nyomatta DJ Szíjjártó All-Time Örökzöld-Loopjait.
"Hááá-hááárom Mihhh-hillió Kohhho-hoolldus Országa Lettünk!"
Az ilyen leoltás után maradjunk elfogulatlanok? Igen. Maradjunk. Hogy történetesen nem verbálrúgkapálok a kormány irányába, az azért van, mert szerintem kormány és ellenzéke között az ellenzék által tanúsított magatartás meríti ki a kártékonyság határait, kb. mintha a boxmeccsen az egyik versenyző kesztyűvel, a másik meg egy heavy duty baltával jönne, ez a szint megy. Baltával jönni boxmeccsen pedig nem szabályos, nem szabályos, nem szabályos. NemÖ SzabáyosÖ!
Azt hiszem, erre nem megfelelő érv, hogy az ellenzéknek ez a dolga, szerintem nem, az ellenzéknek első sorban ugyanúgy a globális érdekeket illenék szem előtt tartania, és csak utána - utáNNa - (neked szimpatikus forma aláhúzandó) - a saját, jól fontolt politikai agendáját. Csak nézelődjünk szét Eírópában a szemeinkkel, mások hogy tolják. Avar János mesélt pl. egy berlini vitaműsorról, ahol az ellenzék megmondta Herr Sajnoselfelejtettemkinek, hogy: "Herr Sajnoselfelejtettemki! Ön hazudott, Ön becsapta választóit, amit tett, az elfogadhatatlan, és ezért a következő választáson veszíteni fog. Az ország sürgető teendőinek érdekében viszont készek vagyunk felajánlani Önnek együttműködésünket."
Hát nem szép ez? És mi ennek itt az akadálya? Naná, hogy a Viktor. Úgy látom, hogy Orbán Viktor jelen politikai magatartása jelenti a legnagyobb veszélyt egy csakugyan európai Magyarország megvalósíthatóságára. Azért, mert ő aztán nem hogy másoknak hazudik, hanem első sorban SAJÁT MAGÁNAK hazudik. Benyomásom szerint napjainkban elmondható, hogy imprintszinten, tehát intellektuális és érzelmi csatornákon egyaránt igazságként kajolja már meg a saját valóságértelmezését. Ez a nem mindegy, és egy lottó ötös. És most mondanám, hogy teljes tévedés, hogy utálnám/gyűlölném a Viktort, ugyan. Egyébként sem gyűlölök senkit, és semmit. Orbán Viktor nagyformátumú politikus, aki viszont szellemi és politikai tőkéjét abszolút kompromittatív belső megfontolások tüzén egy hoszabbtávra eltervezett, masszív közéleti hazárdírozás működtetésére fordítja, amit - ez a helyzet - a választók perfekcionista hülyére vevése fűt, minden jel szerint csakugyan végtelenített üzemanyagként.
Senki se gondolja, hogy drága neki az a pár évecske, amit az együttműködés jegyében is hasznosítani lehetne az országos közéleti összefüggésrendszerek jobbításáért. Ééérted, JOBBításáért. Neki bőven jó, ha - gyanítható előzetes számítása szerint - egy szarbataszajtott országot kell majd kitakarítania, mert abban legalább ott lesz, sőt ott fog lenni Gyurcsány Ferencnek és tettestársainak ki K.O.zott teste, melyek felett aztán a Vezér serege ülheti torát! Haha. Ezt valószínűleg kb. így is gondolta ki a Ludovikusz.
Nézetem szerint abszolút a Viktor felelőssége, hogy az a közéleti hangulatromlás uralkodik ma is, ami Gyurcsány monológja óta üli meg. Mármint a közéleti hangulatot, nem a Viktort. Bár gondolom, megüli azért Lütyőt is, mert szép, szép örökzöld-aspiráns permanens jelleggel perszónanongrátának nyilvánítani a Magyar Köztársaság Miniszterelnökét, aki hazudott, hogy megtarthassa a hatalmat, nade: megtartotta. Csellel, hazugsággal, sunyi mód, fortéllyal. Nade: Meg. Tar. To. Tta. Skip, lépjünk tovább. Ahogy azok a tökre hülye németek, emlékszel? Volt és vanik egy Egyesült Államok nevű hely is, ami nem is olyan nagyon pici mint mondjuk: mi, és ott volt egy Clinton nevű Elnök, aki eskü terhe mellett hazudott bele az amerikai választóközönség kollektív arcába. És zavarba ejtő módon, (?) tovább kormányzott aztán.
Mondhatnók: beszéljetek szépen egymással ti is, rosszcsontok. Na és ez kicsodán múlik? Na? Na? Abszolút nem a Gyurcsányon, ám mivel már ezer éve megy a Fidesz tökéletesen komolytalan megalázósdija meg Big Fat Értékrend-mutogatósdija, így persze nyilvánvaló, hogy ilyesmiről már régóta szó nem eshet - de Gyurcsány bármikor kész leülni tárgyalni Orbánnal, ennek a nongrátázás előtt többször hangot adott. Többek között ezért is volt szükség a nongátra-projekt közéleti installálására, aligha vitás.
Két másik ok is van, amiért a Gyurcsány és Orbán közötti tárgyalások a Fidesz Elnök megfontolásai mentén már alapból felvállalhatatlanok. Az egyik az, hogy Orbánnak ezúttal sem lenne érdemi mondanivalója, ahogy nem akadt neki a miniszterelnökjelöltek megmérettetésen sem. Így Orbán nem aka-- kucc, kucc: MER vele vitázni, ez pedig a másik okunk. Ez a jelenség vélhetően azóta aktualitását élvezi, mióta Gyurcsány publicban a kezébe adta az addigra megszeppent Ludovikának a Fidesz Elnök ledarált ánuszát. Nem mindennapi mulatság, remek tréfa volt, közel is álltam a csipszmérgezéshez.
Kis adalék: egyszer szinte a teljes spirituális megzuhanás gondolatával kellett kacérkodnom, miközben nagyban rakom fel a polcra a csipszet, amiből éppen nem tudtam többet betolni, Bayer Zsolt mondja a HírTV-ben: - mindkettőnek rajongója vagyok egyébként, lám, lám ilyen is van - "... mert ezeknek aztán bőven jó, ha annyi tudásuk van, hogy fel tudják rakni a polcra a csipszet." Számomra megdöbbentő momentum volt, csakugyan. Azóta csak nőtt Bayer Zsolt iránti figyelmem.
Mindent összevetve, figyelnünk kell a Vezír Minden Rezdülésit és Látomásit, Feleim! Lehet, hogy hamarosint:
EGYÜTT KELL MOZDULNUNK!
Kálmán Olgának Lütyő ugyanis kifejtette: hát ő nem tudja ő megmondani azt hát ő, hogy a Nép mit akar majd tenni, ha meglátja a Népszavazás elsöprő eredményét. Mondjuk Népszavazás a fenét, jó az NÉPSAVAZÁS-nak, hiszen hihetetlen, hogy ezzel is így be lehet oltani és meg lehet vezetni elviekben egy néptudatot, bár ugye még nem tudjuk, mi lesz az eredmény.
Én megmondom a Viktornak, mit fogok csinálni a Népszavazás elsöprő eredményének ismeretében, bármi is lesz az. Csatlakozni fogok a Fenyő Mikihez, tökre. Azaz:
Meccset Nézek, és Hozzá Sört Iszo[K!].
