avagy Mizoginisztikus Atlétapropaganda
.
Olvasom a Női Hatalom Anatómiáját, és ettől az alanti, sunyi nőgyűlölő idézettől totál játszik nálam a házikószemöldök.
"Szentimentalizmusában a férfi ellenállhat felismerni/elfogadni azt, hogy az a szeretet, melyet a nő e férfi iránt érez, magját tekintve olyan szeretet, melyet a rabszolgatartó érez rabszolgája iránt."
.
"Man, in his sentimentality, may refuse to acknowledge that the love felt for him by the woman who loves him is, at its core, a slaver's love for her slave."
Ennél a mondatnál szerintem végérvényesen aláírja a szerző, hogy egy sértett férfiego, - méginkább kisfiúego - aki nem érzi magát méltónak a nő megkapására, illetve vitatja a nő primordiális és azonnali képességét, hogy a nő engesztelhetetlen inspirátorként jelenítse meg magát. A nő ezért nő, tudniillik, mint entitás. ;D A szerző milyen jogon, milyen hitel mentén formál olyan pozíciót, hogy "férfiként" mondja meg, hogyan szeret egy nő? E pozíciófoglalás önkényéről sunyimód egyetlen szót sem ejt, - otromba, vásári csalás tehát csupán - ám ennek tetejében még végkövetkeztetésként kínált értelmezése is rosszhiszemű. A rosszhiszeműség alantas "megajánlásával" végkövetkeztetése automatikusan is mizoginisztikus atlétapropaganda, maszkulin badarfaszság, E neki nem járó jog - jelesül annak megmondása, hogyan szeret a nő - alamuszi követelésével és otromba elrablásával teljesen elinflálja magát a szerző. Kibújt a fáradtszög a sértett zacsiból, pardon my French.
"Legjobb" rész, amikor a női szerelem "csalárdságát" leleplezve - taps, fiam, hogy neked mindig a nő csalárdsága jön ki - szabadságát félti az őt RABSZOLGASORBA állítani akaró nőtől, akibe szerelmes.
A férfiszabadság sosem létezett illúzió, téveszme, kérem.
A férfinek nő nélkül nincs szabadsága, csak kényelmetlensége és kétkedése, mivel a nő nélküli férfi erőfeszítéseit nem igazolja vissza a nő férfi melletti elkötelezettségének nyílt exhibitálása és ezen férfierőfeszítések jóváhagyása, már a nő részéről. Legjobb marketing ami egy férfin lehet, egy nő mosolya. Nő nélküli férfi és az ő "férfiszabadsága"? RöheLY, így elipszilonnal.
A DLA-i - Dr. László András-i - relatív és félreértett "nőmegvetés" - amit én DLÁ-ból érzek a korábbi cuccaiban - is abból táplálkozik, hogy a nőnek ultimately SEMMIT SEM kell csinálnia ahhoz, hogy dormánsan konstantdomináljon a férfi felett, - a férfi minőségétől függetlenül - mert a nő van AKARVA minden férfierőfeszítés által. Tehát DLA is csak azért "veti meg" a nőt, mert belátja, hogy csak szubmittálni lehet a nőnek. És milyen kurvanagy szerencse mindez, hiszen így elég jól elműködött eddig a fizikai univerzum ikszmilliárd éven át.
Tehát a szerző nemet mond a nő melletti "rabszolgasorra" egy - logikusan - elkötelezettségmentes férfiszabadságért. Gyanakvás: ez egy faszlord. Megerősítés: az ún. élet végparancsolatai kapcsán világos lehet, hogy hetero férfiként nincs más pro-élet választás, mint a nő, és ezt nem mondja ki a szerző, ami gyanús!! Mert a nap végén már nem a hetero férfiindivídum lelki komfortja a perennialitás, - a "kész" férfi lelki komfortja az kérem EVIDENCIA - hanem azon összerőfeszítések - női/férfi - megtétele, melyekben a perennialitás újfent gyökeret verhet, új generációk révén, melyek felnevelésében a nő vezérfigura. A nőnek FÉRFI kell, nem pedig vinnyogó trollok, akik a nőétoszt kritiziálják. A nőt nem kritizálni, hanem imádni kell. Más választás nincs, és ennek be-nem-látása vezet az alantas mizoginisztikus keretezésekhez.
Végül felvetődik, milyen "férfiszabadság" az, amelyben nincs ott egy nő szerelme, mint gravitációs és inspirációs erő? klsfjklsfjasdlfjsoasdfuioeouaiosdsfgjaslfg
Ha valamit szerinted rosszul látok és a szerző interpretációja a menő, mondd. A könyv maga mindenképpen érdekes lelet, - ahogy minden propaganda szükségszerűen az - csak kivi vagyok, egyetértesz-e, hogy úgy donganak belőle a mizoginisztikus keretezések, mint döglegyek a zombi körül.
"Legjobb" rész, amikor a női szerelem "csalárdságát" leleplezve - taps, fiam, hogy neked mindig a nő csalárdsága jön ki - szabadságát félti az őt RABSZOLGASORBA állítani akaró nőtől, akibe szerelmes.
A férfiszabadság sosem létezett illúzió, téveszme, kérem.
A férfinek nő nélkül nincs szabadsága, csak kényelmetlensége és kétkedése, mivel a nő nélküli férfi erőfeszítéseit nem igazolja vissza a nő férfi melletti elkötelezettségének nyílt exhibitálása és ezen férfierőfeszítések jóváhagyása, már a nő részéről. Legjobb marketing ami egy férfin lehet, egy nő mosolya. Nő nélküli férfi és az ő "férfiszabadsága"? RöheLY, így elipszilonnal.
A DLA-i - Dr. László András-i - relatív és félreértett "nőmegvetés" - amit én DLÁ-ból érzek a korábbi cuccaiban - is abból táplálkozik, hogy a nőnek ultimately SEMMIT SEM kell csinálnia ahhoz, hogy dormánsan konstantdomináljon a férfi felett, - a férfi minőségétől függetlenül - mert a nő van AKARVA minden férfierőfeszítés által. Tehát DLA is csak azért "veti meg" a nőt, mert belátja, hogy csak szubmittálni lehet a nőnek. És milyen kurvanagy szerencse mindez, hiszen így elég jól elműködött eddig a fizikai univerzum ikszmilliárd éven át.
Tehát a szerző nemet mond a nő melletti "rabszolgasorra" egy - logikusan - elkötelezettségmentes férfiszabadságért. Gyanakvás: ez egy faszlord. Megerősítés: az ún. élet végparancsolatai kapcsán világos lehet, hogy hetero férfiként nincs más pro-élet választás, mint a nő, és ezt nem mondja ki a szerző, ami gyanús!! Mert a nap végén már nem a hetero férfiindivídum lelki komfortja a perennialitás, - a "kész" férfi lelki komfortja az kérem EVIDENCIA - hanem azon összerőfeszítések - női/férfi - megtétele, melyekben a perennialitás újfent gyökeret verhet, új generációk révén, melyek felnevelésében a nő vezérfigura. A nőnek FÉRFI kell, nem pedig vinnyogó trollok, akik a nőétoszt kritiziálják. A nőt nem kritizálni, hanem imádni kell. Más választás nincs, és ennek be-nem-látása vezet az alantas mizoginisztikus keretezésekhez.
Végül felvetődik, milyen "férfiszabadság" az, amelyben nincs ott egy nő szerelme, mint gravitációs és inspirációs erő? klsfjklsfjasdlfjsoasdfuioeouaiosdsfgjaslfg
Ha valamit szerinted rosszul látok és a szerző interpretációja a menő, mondd. A könyv maga mindenképpen érdekes lelet, - ahogy minden propaganda szükségszerűen az - csak kivi vagyok, egyetértesz-e, hogy úgy donganak belőle a mizoginisztikus keretezések, mint döglegyek a zombi körül.
Csók,
Jolanda
